Abban az esetben, ha ismert a családi előzményekből az allergia, többen szenvednek hasonló tünetek miatt a közeli és távoli le és felszálló rokonok között, akkor mindenképpen már a megszületés pillanatától érdemes potenciálisan allergiásként kezelni az újszülöttet. A szoptatás forszírozása, annak hiányában tejmentes tápszerek alkalmazása, a tehéntej származékok késői bevitele, az allergén hírében álló gyümölcsök, a tengeri herkentyűk
adásának elodázása segíthet az allergiás tünetek elkerülésében.  A környezeti ártalmak a lehetőségekhez történő elkerülése további védelmet adhat. Természetes allergiaellenes hatású ételek, táplálékkiegészítők evése. Nem kevésbé fontos a bélflóra toppon tartása jó minőségű baktérium komplexszel.

A hagyományos gyógyítás két lehetőséget ad az allergia kezelésére. Az egyik a tünetek kezelése az adott időszakban, ezt érdemes a tünetek jelentkezése előtt elkezdeni, a másik lehetőség az úgy nevezett injekciós vagy cseppekben alkalmazott  immunterápia, amelyet kizárólag az allergénmentes időszakban javasolt lefolytatni, mivel maga a kezelés is veszélyekkel járhat. Ezzel  viszont a beteg az allergia időszakban szenved a valódi tüneteitől, és a kezelés alatt pedig a bevitt allergének okozta tüneteket próbálja leküzdeni. Így a kezelés éveiben gyakorlatilag ugyan gyengülő súlyossággal, de folyamatosan allergiás. Napjainkban sokkal tisztább, megbízhatóbb immun terápiás oldatok vannak, ennek ellenére a túlzott allergiás reakció lehetőségével/ főleg az injekciós formánál /   számolnak a szakemberek a kezelés során. Az alternatív kezelési sémák sokkal kevesebb veszéllyel fenyegetnek, folyamatosan alkalmazhatóak. Néhány év alatt tartós,  teljes tünetmentességet lehet elérni a betegek tömegénél.

A macskaszőr az egyik legagresszívebb allergén. Ha valakinek kialakul az allergiája, még akkor is tüneteket produkálhat, ha egy olyan helyiségben tartózkodik, ahol korábban macska volt egy ideig. Az ott maradt macskaszőr maradékból származó fehérjeszerű anyagok a nyálkahártyájára kerülve erős allergiás panaszokat okozhatnak.
Tüsszögés,nyálkahártya viszketés,köhögés, akár asztmatikus légúti tünetek formájában. Ritkábban bőrkiütések is előfordulnak. Ennek ellenére a szakemberek mostanában javasolják a kisgyermekek úgymond terhelését macskaszőrrel, ezzel a fertőzések ellen trenírozva a szervezetük ellenállását, és az allergia kialakulásának a kisebb esélyét is feltételezik.

A bőrkiütés szerteágazó okok miatt jelentkezhet. Az egyik leggyakrabban kialakuló bőrkiütés a csalánkiütés. A meghatározás szerint csalánkiütése mindenkinek lehet egyszer-kétszer életében anélkül, hogy kiderülne valaha is, hogy mi okozta. Az elhúzódó hetekig-hónapokig tartó illetve rendszeresen visszatérő bőrkiütések hátterében is csak 30-40 %-ban lehet fülön csípni a háttérben szereplő antigént. Leggyakrabban kisgyerekkorban a vírusok, baktériumok, későbbiekben bizonyos ételek, és nagy számban tartósítószerek, ízjavitók , különféle kemikáliák okozhatnak enyhébb vagy súlyosabb kiütéseket. Nagyon gyakori a gyógyszerek, és a különféle gyógyszerek kölcsönhatása nyomán jelentkező bőrelváltozás jelentkezése is. A kezelés leggyakrabban csak tüneti lehet, hiszen nem tudjuk, mi ellen küzdünk. Így a legegyszerűbb, ha minél kevesebb káros vagy károsnak tűnő idegen, szintetikus anyagot viszünk a szervezetünkbe. Ha igyekszünk egészségesek maradni, hogy ne legyen szükségünk gyógyszerekre. A táplálkozással kivédhetetlenül a bélrendszerünkbe kerülő idegen anyagokat pedig rendszeres kíméletes méregtelenítéssel távolítjuk el a szervezetünkből.

Az allergia öröklődő betegség. A hajlam születéskor a génjeink által meghatározott módon benne van a szervezetünkben. A statisztika szerint 80% esélye van, hogy a gyermek allergiás lesz, ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, és 40%-ban, ha az egyik szülő allergiás. Az a tapasztalat, hogy minél korábban észleljük az allergiás tüneteket a gyereknél és elkezdjük a célzott, hatékony kezelést, nagyobb eséllyel hagyja el az allergiás tüneteit és kevésbé várható felnőtt korban kiújulása. A legtöbb gyermek kiskamaszkorra úgymond kinövi a tüneteit, és a környezeti hatásokon és a megelőzésen múlik, hogy mekkora eséllyel tudja elkerülni a felnőttkori allergiás betegségek fellángolását.

Azok, akik virágporokra érzékenyek, tervezhetik a nyaralásukat, hogy elkerüljék a virágpor terhelést és a tüneteket. A tengerpart jó sós párás levegőjével leköti az irritáló pollen szemcséket, megnyugtatja az orr, garat nyálkahártyáját, szerencsés választás a nyaralás helyszínére. Ha nincs lehetőség a tengerparti nyaralásra, kedvező helyek még a magasabb hegyes vidékek. Részben a pollen koncentráció magaslati helyeken sokkal kisebb, ezen kívül a levegő összetétele is kevésbé terhelő. Párásabb, hűvösebb, ezért jobban elviselhető a pollen terhelés. Fontos tanács még a háziporatka és penészgomba allergiásoknak, hogy idegen helyen történő alváskor kell arra számítaniuk, hogy a legtisztább szállodában sem az atka  eltávolítás alapján takarítanak, így sokkal nagyobb terhelésre kell számítani, és a tünetek kialakulásának megelőzése ilyenkor a nyálkahártya védelemmel tanácsos.

Kérdés, mire van igazolt allergiája a betegnek. Amennyiben virágpor allergiát igazoltak, a leggyakoribb fű és gyom okozta allergia miatt a zöldségek, gyümölcsök gyomlálása kapcsán mindenképpen kapcsolatba kerül az allergének nedvével. Ez még virágzás nélkül is okozhat, helyi allergiás tüneteket leggyakrabban bőrelváltozás formájában. De a nyálkahártyákra kerülve a klasszikus szénanáthás, asztmatikus tünetek is előkerülhetnek. Az, aki a nyári virágokra allergiás, soha ne vigyen be a lakásba krizantémot, margarétát vagy dáliát. A termesztett virágok virágpora inkább csak a helyi irritáció miatt okozhat panaszokat. A penészgomba allergiások az elfonnyadt, lehullott levelek miatt szenvedhetnek az allergiájuk miatt. Főleg ősszel, mikor sok az avar a kertben.

Az asztma egy a légutakat vissza-visszatérően terhelő légúti betegség. Légszomj, nehezített légzés, köhögés jellemzi. Csökken rohamok idején a fizikai terhelhetőség. A túlsúly magában is légszomjat, fizikai gyengeséget okoz. A két tünetcsoport egymás tüneteit erősítve további állapotromlást idéz elő. A következményes keringésromlás miatt tovább romlik a végtagok vérellátása, ami további mozgászavarhoz vezethet, tovább növelve  a súlyfelesleget és annak következményeit. A beteg egy negatív spirálba kerül. A kíméletes testmozgás növelésével, ami eleinte csak séta, majd óvatos izomnövelő, energia felszabadító hatású, egyensúlyba lehet hozni a beteget abból a negatív spirálból, amiben van.
Keringésjavítók, egy jól megtervezett méregtelenítő program, az oxigén felhasználást javító gyógynövények segíthetik a mozgás aktivitásának a növelését és elindíthatják az egészséges súly eléréséhez a beteget. 

Az, hogy milyen erősségű allergiás tünetek jelentkeznek a pollenektől nagy mértékben függ a pollen koncentrációtól, a beteg allergiás reakciókészségétől és az egyéb környezeti tényezőktől. Pl. az adott  pollenkoncentráció többszörössé válik átmenetileg nyári vihar előtt, mert a levegő elektromos töltöttsége magas. Esőben a levegőben keringő pollenek száma lecsökken, megkönnyítve a rájuk allergiás egyének nyálkahártya terhelését. Természetesen az egyes növények pollenjének allergiás tüneteket okozó hatáserőssége között is van különbség. A legagresszívebbnek a parlagfű pollent tekintik. Ennek hátterében részben a gyomnövény nagyfokú elterjedése áll, részben az, hogy a parlagfű pollent akár 50 km-re is elfújja a szél, ezáltal távoli területeken is tüneteket képes okozni. Kevésbé tartják agresszívnek a fekete üröm allergiát, pedig az elterjedése az elhanyagolt területeken hasonló mértékű, mint a parlagfűé, és nagyjából ugyanabban az időben virágzik, mint a parlagfű. Érdekes megfigyelés, hogy a lakott városi, autóforgalommal terhelt területeken sokszor több a pollenallergiás beteg, mint a nagy területen gyomnövényekkel fedett vidéken. Ennek oka a kémiai anyagok által mikro sérülésekkel terhelt nyálkahártya nagyobb érzékenysége, kiszolgáltatottsága a pollen irritációjával szemben. Nagyon fontos tehát a nyálkahártyáink védelme, „tisztán” tartása és a megelőzés, amellyel a polleneket távol tudjuk tartani a szervezetünk nyálkahártya felületeitől.

Csecsemőkorban a tejallergia a leggyakoribb allergiaféleség. Súlyos esetben az anya túlzott tehéntej fogyasztása is kiválthat a kizárólag  anyatejes csecsemőben allergiás tüneteket. Ez  leggyakrabban véres székletürítés formájában jelentkezik. Később a tojás allergia tüneteivel találkozhatunk. Egyes esetekben a tejfehérjét kiváltó szója fehérjére is kialakul allergiás reakció. Kisgyermek kortól egyre gyakoribb az olajos magvak okozta allergia is. A földimogyoróban található fehérje felépítésében nagyon hasonlít a mogyoróban és más olajos magvakban található fehérjéhez. Allergiás személy bármelyik olajos mag fogyasztásakor allergiás tüneteket produkálhat ezek miatt. Úgy érzékeli, hogy az adott fehérje káros behatoló, és igyekszik kivédeni. Az immunrendszer ekkor fokozott működésbe lép, hogy elhárítsa a veszélyt. Ez vezet az allergiás reakcióhoz, mely során kémiai anyagok (pl.: hisztamin) áradnak szét a testben.

Az ételallergia jellemző életkora a csecsemő és kisdedkor. Ekkor a gyomorsav még nem elegendő és félig emésztetlenül halad tovább az elfogyasztott étel, és a részben lebontott fehérje allergizálhat. Gyermekpopulációban a felmérések az első 4 életévre vonatkoztatva az élelmiszer-allergia gyakoriságát 4-8%-ban adják meg. A későbbi életkorokban többségében étel intolerancia / krónikus élelmiszer-érzékenység/ észlelhető. A tünetek hátterében más immunológiai reakció zajlik, mint a klasszikus allergia esetében. Az allergiás jellegű tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az ételekben lévő szennyeződések /tartósítószerek, vegyi jellegű anyagok, ízjavítók/ bél nyálkahártyára ható károsító befolyása. Felnőtt korban így alakul ki lisztérzékenység, tejcukor intolerancia és hasonló emésztőrendszeri betegség.

Az ételallergiák legegyszerűbb kezelési módja az adott ételféleség szigorú kizárása az étrendből. Csecsemőkorban a tejmentes tápszerek helyettesítik az anyatejet. Ezek szója alapúak leggyakrabban. Amennyiben a szójára is kialakul allergia, kiváló hidrolizált tápszerek vannak vagy a nagyobb csecsemőknél ill.  kisdedeknél már alkalmazhatunk kókusztejet, mandulatejet, rizstejet vagy szentjánoskenyér kivonatot. Későbbiekben a tej,tejtermékek egyszerű elvonásával regeneráltathatjuk a bél nyálkahártyáját.
A tojásallergia kimutatása esetén is a legegyszerűbben semmiféle tojás származékot nem adunk a gyereknek. Gyakori kérdés, hogy tojásallergiás gyermek megkaphatja-e a tojásembrión előállított oltásokat. Az oltási tanácsadók egyértelmű állásfoglalása, hogy nyugodtan megadható ez a fajta oltás is, mert az előállítás kapcsán az oltóanyagba nem kerülnek be a tojásfehérje antigénjei.
Az egyéb allergének igazolása esetén is azok  elkerülése a legegyszerűbb. Tekintettel arra, hogy a gyerekek az allergiájukat az esetek 95%-ban hat éves korra kinövik, egy éves diéta után óvatos terhelést érdemes bevezetni. Az ismételt allergiás reakciók jelentkezése esetén a diéta folytatása javasolt. Speciális az úgy nevezett lisztérzékenység, amely nem tartozik az allergiák közé, fogyasztása azonban súlyos következményekkel jár a lisztérzékenységben szenvedő beteg számára. A legfrissebb eredmények alapján 50-100 mg búzaliszt napi bevitele még nem okoz problémát. Bélmintából is kimutatott lisztérzékenység /cöliákia/ esetén egy életre szóló diéta szükséges feltétlenül annak érdekében, hogy a bél nyálkahártyája ne szenvedjen maradandó károsodást.